A városiasodás hatásai közül a feldolgozóipari vállalatok (is) leginkább a fogyasztás átalakulását érzékelik. Az egyre szerteágazóbb igényekhez mind több árut, terméket kell előállítaniuk újfajta ügyfélélmény mellett, ehhez újabb eszközöket kell csatasorba állítaniuk, amelyek működtetéséhez folyamatosan frissülő szakmai tudás, új készségek szükségesek. A fejlődés ráadásul nem mehet a környezetvédelem rovására, mindent a lehető legkevesebb erőforrásból, zölden kell megvalósítani.

 

Ennek a feladatkomplexusnak a megoldását az ipar 4.0, a negyedik ipari forradalom vívmányai teszik lehetővé, amelyek alkalmazására a világ vezető gyártóitól egyre több példát láthatunk.

A legjobb gyakorlatokat sikerrel alkalmazó gyártókat, az ipar 4.0 „globális világítótornyait” gyűjti össze a Világgazdasági Fórum és a McKinsey Company által összeállított Global Lighthouse Network (GLN). Ezek a vállalatok – pontosabban a hálózatba beválasztott telephelyeik – új üzleti modelleket, értékláncokat dolgoztak ki, amelyek révén úgy érnek el pénzügyileg is irigylésre méltó eredményeket, hogy közben nem növelik – sőt, inkább csökkentik – ökológiai lábnyomukat: kisebb a szén-dioxid-kibocsátásuk, kevesebb energiát és vizet fogyasztanak és csökkentik a hulladéktermelést is.

 

A fenntartható, profitábilis működést a világjárvány sem tudta megakasztani: a GLN tagjainak 93 százaléka a pandémia évében is képes volt új bevételi forrásokat találni és növelni termelését.

A „világítótornyok” termelékenységi és egyéb mutatói felettébb impozánsak. A Világgazdasági Fórum nemrég megjelent összefoglalója szerint az idei 15 csatlakozóval együtt immár 95 cég akad, amely a legtöbbet hozta ki a mindenki által rendelkezésre álló lehetőségekből.

Van, amelyik 140 százalékkal növelte a termelését, másutt 99 százalékkal sikerült csökkenteni az átfutási időt, a termelékenységnövekedés rekordere 250 százalékos javulással büszkélkedhet, de találunk módszert a raktárkészlet 80 százalékos csökkentésére vagy a szén-dioxid-kibocsátás 97 százalékos mérséklésére is.

A legmodernebb gyártók klubjába 2021-ben felvételt nyert a Siemens ambergi (Németország) üzeme is, ahol a portfólió mintegy 1200 termékből áll.

A gyártási folyamatban napon belül átlagosan 350 alkalommal történik változtatás, az éppen aktuális megrendelői igényektől függően, jellemzően automatikusan, emberi beavatkozás nélkül, a vállalat termelés-végrehajtási és irányítási rendszereivel összhangban. A zökkenőmentes működéshez pedig körülbelül 50 millió adatot elemeznek folyamatosan.

A bírálók mindenekelőtt a modern technológia, egyebek között a mesterséges intelligencián alapuló folyamatvezérlés, a megelőző karbantartási algoritmusok alkalmazását ismerték el. Az ott bevezetett innovációknak köszönhetően – kétszeres termékkomplexitás mellett – úgy nőtt mintegy 40 százalékkal a gyártási teljesítmény, hogy az áramfogyasztás nem lett magasabb.

A robotika másfélszeresére emelte a munkaerő hatékonyságát, a szélesebb körű digitalizáció eredményeként 30 százalékkal nőtt a mérnöki tevékenységek teljesítménye, az elemző platformoknak köszönhetően pedig 13 százalékos minőségjavulást lehetett elérni.

A GLN vállalatai nem csupán a technológia, de az emberi erőforrás fejlesztésében is jó példákkal járnak elöl. Ezen cégek jellemzően több egyetemmel tartanak kapcsolatot, az egyes pozíciókhoz képzési tervet rendelnek, ami a munkavállalók előtt személyre szabott fejlődési pályákat nyit meg.

A kreativitást előtérbe helyező szemléletmód persze a GLN valamennyi vállalatára jellemző, mindenütt nyilvánvaló, hogy a 21. század igényeinek csak naprakész tudással lehet megfelelni.

Sokan minderre csak legyintenek, mondván: ezekhez a fejlesztésekhez olyan forrás szükségeltetik, amely csak a legnagyobb cégeknek áll rendelkezésükre. Ez tévedés. A GLN cégei által sikerre vitt jó gyakorlatok között számos olyat találunk, amely alig vagy egyáltalán nem igényel extra ráfordítást. Ezek a lehetőségek akár a kisebb hazai cégek előtt is nyitva állnak – érdemes kutakodni közöttük!

 

Forrás: vg.hu