A Bizottság 2020.09.30-án közleményt fogadott el az új Európai Kutatási és Innovációs Térségről. A kiválóságra építő, versenyképes, nyitott és tehetségközpontú új Európai Kutatási Térség javítani fogja az európai kutatási és innovációs színteret, felgyorsítva ezzel azt a folyamatot, hogy az EU átálljon a klímasemlegességre és vezető szerepet töltsön be a digitalizáció terén. Hozzájárul továbbá a koronavírus okozta társadalmi és gazdasági károk helyreállításához, és megerősíti az EU ellenálló képességét az újabb válságokkal szemben.

 

A Bizottság a tagállamokkal szoros együttműködésben végrehajtandó stratégiai célkitűzéseket és intézkedéseket határozott meg annak érdekében, hogy előtérbe kerüljenek a kutatási és innovációs beruházások és reformok, hogy Unió-szerte javuljon a kutatók kiválósági erőforrásokhoz való hozzáférése, valamint hogy a kutatási eredmények leképezhetőek legyenek a piacon és a reálgazdaságban. A közlemény emellett hangsúlyt helyez az Unión belüli kutatói mobilitás, készség- és karrierfejlesztési lehetőségek, a nemek közötti egyenlőség, valamint az államilag finanszírozott, szakértői értékelésnek alávetett tudományos ismeretekhez való jobb hozzáférés előmozdításának fontosságára.

 

Margrethe Vestager, a digitális korra felkészült Európáért felelős ügyvezető alelnök így fogalmazott: „Az EU kutatási és tudományos kiválóságának köszönhetően már most is élen jár az innováció terén. Erre építve még elkötelezettebben kívánjuk támogatni az olyan áttörést hozó, piac által vezérelt innovációkat, amelyek segítik Európát a zöld és digitális átállásban, továbbá ösztönzik a növekedést, a munkahelyteremtést és globális versenyképességünket. A mai napon új lendületet adunk az Európai Kutatási Térség megvalósításának, hogy megkönnyítsük az együttműködést és javítsuk az európai ipar versenyképességét.”

 

Marija Gabriel, az innovációért, a kutatásért, a kultúráért, az oktatásért és az ifjúságért felelős biztos a következőket nyilatkozta: „Napjainkban a tudományos tevékenységek gyorsabb és hatékony együttműködést igényelnek. Ehhez elengedhetetlen az Európai Kutatási Térség megerősítése. Annak a térségnek, amely felöleli egész kontinensünket, hiszen a tudás nem ismer határokat, a tudományos ismeretek az együttműködés révén gazdagodnak, és a tudományos információkba vetett bizalom alapja azok minőségének ellenőrizhetősége. Egy megerősített kutatási térség jobban tudja ösztönözni a kiemelkedő teljesítményt, és biztosabb támaszul szolgál egy olyan európai ipar számára, amely az ellenállóképes, zöld és digitális jövő megvalósítása érdekében kész innovatívnak lenni és kockázatot vállalni.”

 

A 2000-ben útnak indított Európai Kutatási Térség az elmúlt években fontos eredményeket ért el. A jelenlegi helyzetben azonban újra kell gondolni, hogy miként lehet megerősíteni szerepét, jobban meghatározni és végrehajtani legfontosabb célkitűzéseit, valamint hogy hogyan lehetne növelni vonzerejét az elismerésre méltó kutatás és innováció közös tereként. Európa napjainkban komoly társadalmi, ökológiai és gazdasági kihívásokkal néz szembe, amelyeket tovább súlyosbít a koronavírus okozta válság. A kutatás és az innováció tehát kulcsfontosságú szerepet tölt be e kihívások megfelelő kezelésében, az európai helyreállítás folyamatában, valamint a zöld és digitális kettős átállás mielőbbi megvalósításában.

 

Az új Európai Kutatási Térség célkitűzései

 

Európa tudományos kiválóságára és innovációs vezető szerepére építve az új Európai Kutatási Térség célja az EU, a tagállamok és a magánszektor közötti együttműködés javítása; a kutatási és innovációs beruházások ösztönzése; valamint a kutatói mobilitás, a szakértelem és a tudás szabad áramlásának elősegítése.

 

A közlemény négy stratégiai célkitűzést határoz meg:

 

1. Az európai helyreállítást elősegítése és a versenyképesség növelése érdekében prioritásként kell kezelni a zöld és digitális átállást célzó kutatási és innovációs beruházásokat és reformokat.
 

A kutatáshoz és innovációhoz nyújtott uniós támogatás különböző programokon, például az Európai horizont programon, a kohéziós politikán és a Next Generation EU eszközön keresztül valósul meg. A szükséges pozitív változás elérése és az eredmények minőségének biztosítása érdekében az uniós támogatást ki kell egészítenie a tagállamok és a magánszektor által végrehajtott beruházásoknak. A közlemény ismételten megerősíti azt a célt, hogy a GDP 3%-át az uniós kutatásra és innovációra kell fordítani, emellett pedig ösztönzi a tagállamok közötti fokozottabb együttműködést és a tagállami törekvések összehangolását azáltal, hogy a közös kutatási és fejlesztési programokhoz és az európai partnerségekhez való 5%-os nemzeti hozzájárulást irányoz elő 2030-ig.

 

Az Európai Kutatási Térség keretében megvalósuló beruházások sarokköve továbbra is a kiválóság elve, azaz, hogy finanszírozást a legjobb ötletekkel rendelkező legkiemelkedő kutatók kaphatnak.

 

2. Unió-szerte javítani kell a kutatók kiváló létesítményekhez és infrastruktúrákhoz való hozzáférését.

A tagállamok által eszközölt kutatási és innovációs beruházások továbbra is egyenetlenül oszlanak meg, ami a tudományos kiválóság és az innovációs teljesítmény terén fennálló különbségekben nyilvánul meg. Az e téren meglévő hiányosságokat orvosolni kell. Az EU jelenleg is támogatja az lemaradó országokat, többek között testreszabott helyszíni támogatással, az Európai horizont program pedig azáltal segíti majd a felzárkózásukat, hogy a tapasztaltabb partnerekkel való szorosabb együttműködés biztosítása révén lehetővé teszi a kiválósági erőforrásokhoz való jobb hozzáférést. A Bizottság javaslata értelmében azoknak a tagállamoknak, amelyek a GDP-ráfordítás tekintetében elmaradnak a kutatási és innovációs beruházások uniós átlagától, arra kell törekedniük, hogy a következő 5 évben 50%-kal növeljék az ilyen típusú beruházások arányát.

 

Az ipar és a tudományos körök közötti célzott képzési és mobilitási programok ezért lehetőséget teremtenek majd a kutatók számára arra, hogy más intézményekbe és létesítményekbe ellátogatva hozzáférjenek a kiválósági erőforrásokhoz és bővíteni tudják tapasztalataikat. A kiválóságon alapuló kutatás irányába tett előrelépés jegyében az uniós átlagtól elmaradó tagállamoknak a következő 5 évben legalább egyharmaddal csökkenteniük kell az uniós átlagtól való eltérést.

 

3. Meg kell teremteni a kapcsolatot a legújabb tudományos ismeretek és a gazdaság között az üzleti beruházások, valamint a kutatási eredmények piaci hasznosításának ösztönzése, valamint az EU globális technológiai versenyképességének és vezető szerepének előmozdítása érdekében.

A kutatási eredmények reálgazdaságba történő átültetésének felgyorsítása és az új iparstratégia végrehajtásának támogatása céljából a Bizottság szorgalmazni kívánja és iránymutatással szolgál az iparral közösen kidolgozandó közös technológiai tervekhez, amelyek feladata, hogy több magánberuházást vonzzanak a kulcsfontosságú nemzetközi projektekbe. Ez ösztönzőleg hat majd a versenyképes technológiák kulcsfontosságú stratégiai területeken történő fejlesztésére, valamint biztosítja Európa erőteljesebb jelenlétét a globális színtéren.

 

Részletes értékelést követően a Bizottság ezzel párhuzamosan meg fogja vizsgálni egy olyan hálózatépítési keret kidolgozásának a lehetőségét is, amely a meglévő szervezetekre és kapacitásokra – például kiválósági központokra, illetve digitális innovációs központokra – építve 2022-ra biztosítja a jobb együttműködést és a bevált gyakorlatok hatékonyabb megosztását. Az addig rendelkezésre álló két évben a Bizottság naprakésszé teszi és kidolgozza azokat az irányadó elveket, amelyek biztosítják, hogy elismerésben részesüljön az innováció, és hogy mindenki nagyobb értéket tulajdonítson az új vívmányoknak, valamint kidolgozza a szellemi tulajdon célravezetőbb felhasználására vonatkozó magatartási kódexet is a szellemi tulajdon hatékony és megfizethető védelméhez való hozzáférés érdekében.

 

4. A tagállamok közötti szorosabb együttműködés révén elő kell segíteni a kutatói mobilitást, valamint a tudás és a technológia szabad áramlását, hogy a kutatás és annak eredményei mindenki előnyére váljanak.

Az EU a karrierfejlesztési lehetőségek javítására törekszik egyrészt annak érdekében, hogy Európába vonzza a legjobb kutatókat, és itt is tartsa őket, másrészt hogy népszerűsítse számukra a tudományos életen kívüli karriert. E célból 2024 végéig a tagállamokkal és a kutatószervezetekkel partnerségben a kutatói karrier támogatására szolgáló eszköztárat is létre fog hozni. Az eszköztár a következő elemeket fogja tartalmazni: kutatói kompetenciakeret a kulcsfontosságú készségek és a strukturális munkaerőhiány azonosítására; mobilitási program, amely támogatja a kutatói csereprogramokat és mobilitást az iparban és a tudományos körökben; célzott képzési és szakmai továbbképzési lehetőségek az Európai horizont program keretében; továbbá egy egyablakos portál amely megkönnyíti a tájékozódást, valamint a tanulmányi és szakmai karrier irányítását.

 

Az EU – a tagállamokkal közösen – 14 intézkedéssel törekszik a fent említett, egymáshoz kapcsolódó stratégiai célkitűzések elérésére, amelyek alapvető szerepet fognak játszani az Európai Kutatási Térség megvalósításában. Ezen túlmenően a Bizottság kezdeményezi fogja egy olyan, az átállásra vonatkozó európai fórum létrehozását is, amely stratégiai vitafórumként szolgál a tagállamok számára, és támogatja őket e négy célkitűzés koherens végrehajtásában. A Bizottság arra is javaslatot fog tenni, hogy a tagállamok 2021 első felében fogadják el az európai kutatási és innovációs paktumot, amelyben megerősítik a közös politikák és elvek iránti elkötelezettségüket, és megjelölik azokat a területeket, ahol kiemelt intézkedések közös kidolgozására van szükség.

 

A helyreállítás támogatására, valamint a zöld és digitális Európa megteremtésére irányuló kezdeményezései részeként a Bizottság a mai napon – az új Európai Kutatási Térségen felül – elfogadta az oktatási és képzési rendszerek digitális korhoz való hozzáigazítására irányuló új digitális oktatási cselekvési tervet, továbbá a munkahelyteremtés és a növekedés motorját jelentő európai oktatási térségről szóló közleményt.

 

Háttér-információk

 

A 2000-ben útjára indított Európai Kutatási Térség célja, hogy javuljon Európa kutatási és innovációs rendszereinek szervezettsége és integrációja, valamint hogy erősödjön az EU, a tagállamok, azok régiói és az érdekelt felek közötti együttműködés. Lehetővé kívánja tenni továbbá a kutatók, a tudományos ismeretek és a technológia EU-szerte megvalósuló szabad áramlását, valamint a határokon átnyúló együttműködés ösztönzésére, valamint a tagállami kutatási és innovációs politikák és programok fejlesztésére és összehangolására törekszik.

 

2018-ban az Európai Unió Tanácsa felkérte a Bizottságot, hogy 2020-ban egy új közleménnyel indítsa el az Európai Kutatási Térség átalakítását. 2019 decemberében a tagállamok az Európai Kutatási Térséggel és Innovációval Foglalkozó Bizottság által kidolgozott véleményen keresztül tettek javaslatot az Európai Kutatási Térség jövőjére vonatkozóan.

A koronavírus-járványra adott uniós válasz keretében a Bizottság idén áprilisban előterjesztette az EKT a koronavírus ellen elnevezésű cselekvési tervet. Az Európai Kutatási Térség általános célkitűzéseire és eszközeire építve a cselekvési terv a Bizottság és a nemzeti kormányok által közösen kidolgozott munkadokumentum. A cselekvési terv a szoros koordináción, együttműködésen, adatmegosztáson és a társfinanszírozásra való hajlandóságon alapuló rövid távú intézkedéseket tartalmaz.

 

Forrás: www.ec.europa.eu